Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Játék az ujjakkal

 

"Csip-csip csóka", "ez elment vadászni" - ugye ismerősen csengenek? Sokszor értelmetlennek ható szövegek, vicces szófordulatok és mozdulatok, önfeledt pillanatok a babával - mondókák, játékok az ujjainkkal.

 

 

Talán még mi is meglepődünk, amikor gyerekünkkel kezdünk "beszélgetni", mennyi rég elfeledettnek hitt mondóka ötlik fel bennünk, amelyeket még nagyszüleinktől, szüleinktől tanultunk. Egyszerű szövegük, fülbemászó ritmusuk gyorsan bevésődött gyermeki emlékezetünkbe, és évtizedek múltán is aktiválható állapotban várakozott ott, amíg saját gyerekink elő nem csalogatták őket rejtekükből.

Különösen azok rögzültek könnyen, amelyekhez a testünket is játékszernek használtuk; olykor éppen a mondókát kísérő mozdulatsor hívja elő bennünk a hozzá tartozó szöveget. Összegyűjtöttünk néhány "mutogatós mondókát"; remek szórakozás a legkisebbekkel, és nem igényel semmilyen segédeszközt, hiszen a kezünk mindig "kéznél van" - akár otthon, akár utazás közben.

Ötujjasok

Az ökölbe szorított ujjakat egyenként kezdjük kinyitni, miközben a róluk szóló sort meséljük. (Először megmutathatjuk saját kezünkön a játékot, de nyitogathatjuk a baba ujjait is akár már az első mondókázás közben.) Az utolsó sorokra aztán különböző variációkat találhatunk ki: csiklandozás, puszi, tettetett "kézharapás", a baba pocakjának simogatása a "megfájdult hasnál", stb.

1.
Ez a malac piacra megy,
Ez itthon marad,
Ez kap finom pecsenyét,
Ez semmit se kap,
Ez a kicsit visít nagyot:
"Uí-uí! Éhes vagyok!"

2.
Ez beleesett a tóba,
Ez kihúzta,
Ez hazahozta,
Ez lefektette,
ez a kis hamis
felébresztette.

3.
Ez elmegy cseresznyét szedni,
Ez felmászik a fára,
Ez megrázza,
Ez felszedi,
Ez a kicsi mind
megeszi.
Hamm!

4.
Hüvelykujjam almafa,
Mutatóujjam megrázta,
Középső ujjam felszedte,
Gyűrűs ujjam hazavitte,
Kicsi ujjam mind megette,
megfájdult a hasa tőle.

5.
Ez elment vadászni,
Ez meglőtte,
Ez hazavitte,
Ez megsütötte,
Ez az icike-picike mind megette.
Kerekecske-dombocska,
Itt szalad a nyulacska!

Mutogatósok

1.   Őszi mondóka

Gomba, gomba, gomba,  (összeütögetjük az öklünket)
nincsen semmi gondja,   (forgatjuk a tenyerünket, jelezve, hogy "nincs")
ha az eső esik rája,        (egyik kezünk ujjaival a másikra "cseppentjük" a szemerkélő esőcseppeket)
nagyra nő a karimája.    (nagy félkört rajzolunk a levegőben magunk előtt)
Az esőt csak neveti,       (szájunkra mutogatunk)
van kalapja, teheti.        (fejünket ütögetjük)

2.
Dombon áll egy házikó,  (kezünkkel háztetőt mutatunk)
házikóban ládikó,   (négyzetet mutatunk)
ládikóban kerek tálca,  ( kört rajzolunk)
kerek tálcán öt pogácsa.  (kinyitott tenyerünkkel mutatjuk öt ujjunkat)
Arra járt az egérke,   (mutató és középső ujjunkkal az "egér járását" imitáljuk)
mind megette ebédre!
Hammmm!    ("megeszegetjük" a kicsi kézfejét, karját)

3.
Én kis kertet kertettem, (két tenyerünkkel kört rajzolunk a levegőbe)
bazsarózsát ültettem,   (ujjainkat összezárjuk, lefelé mozgatva olyan mozdulatokat teszünk, mintha a földbe dugdoznánk valamit)
Szél, szél fújdogálja,   (magasba tartva karunkat hajladozunk a szélben)
Eső, eső veregeti,  (két kinyújtott mutatóujjunkat lefele fordított tenyérrel egymásnak ütögetjük)
Huss!    (levegőbe "röptetjük" két tenyerünket)

4.
Hadd nézzek kis tenyeredbe,  (tenyerünkbe fogjuk a baba tenyerét)
Kukukk, kukukk mi van benne? (fel-le mozgatjuk a tenyerét, hogy "jobban lássuk")
Kerekecske, dombocska,  (mutatóujjunkkal kis köröket rajzolunk a tenyerébe)
Messze fut a nyulacska.  (ujjunk "felszalad" a baba karjára, majd a következő sorokra végigcsiklandozhatja a mellkasát, pocakját, másik karját, ahogy a baba szereti)
Erre, erre, zöld mezőre,  
Jó forrásra legelőre
Itt megbúvik,
Itt elbújik,
Itt nem látja meg a kuvik,
Kuvik, kuvik, vik, vik, vik.

5.
Töröm, töröm a mákot,  (összeütögetjük két öklünket)
Sütök neked kalácsot.   (vízszintesen összelapítgatjuk két tenyerünket)
Édes mézzel megkenem,  (egyik kinyújtott tenyerünket végigsimítgatjuk a másikkal)
A sütőbe beteszem,   (előre nyújtjuk két tenyerünket)
Felvágom, vendégeim kínálom.  (egyik tenyerünket a másikkal "felszeleteljük", a szeletet a baba felé nyújtjuk)


6.
Jáspis, kerekes,   (egymás felé fordított tenyerünkkel köröket írunk le)
Útifüves, leveles,   (végigsimítjuk a baba karjait)
Bíbola, bíbola,   (végigsimítjuk a baba arcát egyik, majd másik oldalról is)
Paccs, paccs, paccs.    (tapsolunk - halkan, nehogy megijesszük)

7.
Egyszer volt egy kemence,   (karunkkal félkört rajzolunk a levegőbe)
Belebújt a kis Bence.    (összetesszük tenyerünket, előrenyújtjuk őket)
Kormos volt a kemence,   (levegőben lebegtetjük ujjainkat, mintha a korom szállna)
Fekete lett kis Bence.   (kétoldalt végigsimítjuk az arcunkat)
Ránézett a mamája,    (szemöldökükhöz tartjuk kezünket, kukucskálunk)
Nem ismert a fiára.    (rázzuk a fejünket, kezünket)
Becsukta a kemencét,   (egyik kezünkkel "becsukjuk" az ajtaját)

Jól megszidta kis Bencét.   (felemelt mutatóujjunkkal dorgáló mozdulatot teszünk)

8.
Sim-sum fúj a szél,   (felemelt karral hajlongunk)
Ez a kis fa jaj de fél.    (összehúzzuk magunkat)
Minden ága megremeg,  (karjainkat remegtetjük)
A levele lepereg.    (ujjainkat mozgatva lefele hajtjuk karunkat)
Ej-haj semmi baj,    (fejünket rázzuk)
Újra zöldül majd a gally.   (karunkat széttárjuk, mintha a fa lombját mutatná

 

Kipp-kopp mogyoró,

Tavaszt hív már a rigó.

Kipp-kopp kalapács,

Jókedvű már a kovács.

Kipp-kopp kert alatt,

Róka viszi a ludat.

 

Hallod-e, te kis kovács,

Mit kopog a kalapács?

Azt kopogja: kippre kopp,

Csengős csikót patkolok.

 

Kipp-kopp kalapács,

kicsi kováncs, mit csinálasz?

Sárga lovat patkolok,

aranyszeggel szegelem

(kalapáló mozdulatok)

Uccu pajtás kapj fel rája,

Úgyis te vagy a gazdája.

(lovagló mozdulat utánzása)

Kipp-kopp kalapács,

Mit kalapál a kovács?

Kalapálja a vasat,

Fölszítja a parazsat.

Két kis madár ül a fán:

Egyik Péter, másik Pál.

(az asztal ütögetése a két mutatóujjal)

Szállj el Péter, szállj el Pál,

(az egyik, majd a másik ujj felemelése)

Gyere haza Péter, gyere haza Pál!

(egyik, majd a másik ujj visszaengedése az asztalra)

 

Mondd, mit eszel kisegér?

(az evés imitálása)

Rizst, amennyi belémfér!

(csipegető mozdulat)

Meg süteményt, édeset,

Porcukrosat, krémeset.

(a has simogatása)

Kerekecske, gombocska,

Volt egy kicsi dombocska.

(a tenyér csiklandozása)

Dombon állt egy házikó,

(a kezekkel háztető formázása)

Házikóban ládikó,

(a kezek ökölbe szorítása)

Ládikóban kerek tálca

(az ököl nyitása)

A tálcán meg  öt pogácsa.

(az ujjak megfeszítése)

Arra ment az egérke,

mind megette ebédre.

(a másik kézzel mindegyik ujj megérintése)

Mit csinál a kis kezem?

(a két kéz széttárása)

Simogat kedvesen.

(két kézzel az arc megsimítása)

Ütöget mérgesen,

(az asztal ütögetése)

Csiklandoz viccesen,

(a tenyér csiklandozása)

Csípked hegyesen,

(a kézfej megcsípkedése)

Táncol ügyesen.

(az ujjak mozgatása a másik kézfejen)

Mit csinál a kis kezem?

(a kezek szétnyitása)

Te is tudod, mondd velem!

Egyszer volt egy kemence,

(karkörzés)

Belebújt a kis Bence.

(helyben járás)

Kormos volt a kemence,

(tenyérrel a körzés a test előtt)

Fekete lett kis Bence.

(az arc simogatása)

Ránézett a mamája,

(nézés jobbra-balra)

Nem ismert a fiára.

(a csukló forgatása)

Becsukta a kemencét,

Jól megszidta kis Bencét.

(tapsolás)

Itt a szemem, itt a szám

Ez meg itt az orrocskám.

(mutatás szemre, szájra, orra)

Jobbra, balra két karom,

Forgatom, ha akarom.

(jobb és bal kéz emelgetése, forgatása)

Két lábamon megállok,

Ha akarok, ugrálok.

(lábak ütögetése, ugrálás) 

Gomba, gomba, gomba,

(az öklök ütögetése)

nincsen semmi gondja.

(a kezek forgatása)

Ha az eső esik rája

(az ujjak mozgatása)

nagyra nő a karimája

 (karkörzés a fej felett)

Az esőt csak neveti,

(szájra mutogatás)

van kalapja, teheti.

(fej ütögetése)

 

Fejlesztő játékok gyerekeknek - egyszerű és szuper szórakoztató játékok

Memóriakártyázás

Utánozd és tégy hozzá

Szójátékok utazáshoz 

- szólánc

- szófűzés

- fekete-fehér-igen-nem

- barkóba

Mi hiányzik?

Rakd ki a mintasort!